□

Nemsokára itt az új év.. összeszedem, hogy mire számíthatok így előreláthatólag. A félreértések elkerülése végett, ez nem annak köszönhető, hogy le kell cserélni naptárunkat, csak ezen dolgok megvalósulása, már arra az időre tehető, amikor a dolgozatok címsorába már 2009et fogok írni.

• Az "Új év, új op." fantázianevű rendezvényen egy linux birtokába kerülök szilveszter éjjel, amit előszeretettel fogok konfigurálni jó ideig. Lehet, hogy ennek visszaságairól még fogok idegbeteg bejegyzéseket írni, de egyenlőre fenntartások nélkül vágok bele majd a telepítésbe.
• Egy új 22"os LG lcd monitor megvásárolását is tervezem az év első hónapjának első felében.

Szándékoztam volna még több dolgot írni, mert így elég gyanús, hogy egy nagy kocka vagyok és csak az érdekel, hogy mi lesz a gépem sorsa... Nos lássuk be. Jelen pillanatban nem sok dolog tudja lekötni agykapacitásomat. Miközben önkritikámat fogalmazom meg, eszembe jut egy fontos az új év időintervallumába tartozóesemény: január 5-én 18órakor megszabadulok egy jóbarátomtól, ami már majdhogynem hozzám nőtt... Leveszik a gipszemet. Onnantól jön a jóvilág. Két kilógó drótvég tárasaságában gyakorolhatom kezem mozgatását és emberhez méltó használatát. A dolog szépsége, hogy idővel tőlük is megválok, sokkal fájdalmasabb módon, mint a gipszemtől. Mindenki tudja, hogy elkerülhetetlen a "répamese".

Neeeeeeeeeee

Kint fehér minden és még mindig szakad hó... miért.. már most látom rajta, hogy az egész tiszta latyak... mert ha még hideg lenne és szépen megmaradna igazi hó formájában, azt mondom ok... de nem, véletlenül sem... aljas egy dolog... el is megyek aludni, mert nem bírom ezt a stresszt, mikor kinézek az ablakon.

Adjon koalát!

Hát nem cuki ajándék? Biztos lehet benne, hogy rokonai elragadtatással beszélnek majd önről karácsony este, legkésőbb szilveszterre viszont gyűlölni fogják. Ez viszont már nem az ön baja, hiszen újévkor távol lesz a rokon lakásától, amíg azonban tart az ünneplés, csupa hálás tekintet veszi körül. Így tud a lehető legkellemesebben megszabadulni a gyűlölt rokontól. A koala ugyanis csak elsőre tűnik aranyos állatkának, valójában egy nyomorult féreg. Először is olyan éles karmai vannak, hogy simán képes csontig lenyúzni a bőrt. Ehhez jön még hozzá, hogy dögunalmas: amikor nem épp Chucky játékmackós kiadását játssza, alszik, naponta akár 18 órán keresztül, tehát nem lehet betanítani arra, hogy visszahozza a botot. És ami a legrosszabb: borzasztó kényes. Csak az eukaliptusz levelét hajlandó megenni, de nem bármelyikét, ha rossz levelet kap, megdöglik. Éppen ezért a rokonnak egy vagyont kell majd fizetnie, hogy ezt a dögunalmas, vérengző vadállatot életben tartsa, mert pusztulni mégsem hagyhatja: a gyerekeket egy életre megviselni, ha a koala feldobná a pacskert. Mivel az állat 15 éven keresztül is képes életben maradni, jó időre megszabadulhatunk a gyűlölt rokontól az ajándékkal.

Ezt remek karácsonyi ajándék ötletet ismételten az indexen találtam... És tök jó, mert szerintem kevés embernek jut eszébe, hogy koalát adjon karácsonyra, és nem csak az ehhez hasonló állatok tartásának visszaságai miatt, hanem mert ez egy kis dög... (Ugye mindenki ismeri azt a szót, hogy megkoaláz....)

Attól függetlenül, hogy meg van a véleményem a nem blogoló emberekről, én sem vagyok különb... Néha megfordul a fejemben, hogy talán közzé kéne tennem egy-egy megíratlan bejegyzést, de a bloggerig sem szoktam eljutni... Most itt vagyok, ami egy kevésbé izgalmas, annál inkább felesleges bejegyzést eredményez...

Nem arra vagyok én kitalálva, hogy ilyenkor még a reggeli fizika dogára nyaljam be a dolgokat.. Tényleg nem... valamiért rohadtul nem tud lekötni, még ha nem is bonyolult meg nem is nehéz, de nem megy.. Mi lesz így velem? Már ígyis írtam egy frankó dolgozatot... 1... Most valamiért esélyesnek tartom egy ikertestvérének a megpályázását...

Skip. Skip. Skip. Skip.

Hm... Mit csináltam rosszul?

Felhívott valami közvéleménykutatós néni, és annyit kérdezett, hogy hallottam-e már a magyar nemzet napilapról... Én erre szépen mondtam egy igent, erre annyit mond, hogy "kösz" és lecsapta a telefont.. Most akkor mi?

DaliPods

Mindig is tudtam, hogy valami egészen mélyen köt ehhez a kütyühöz =)
Szerintem ez már no comment :)

Minimum ↓

Mostanság, mintha olyan üres lenne minden.. Kihaltak a blogok, már a googlereaderem is depis lesz lassan, ha nem talál feedet amitől átvehetné gondolatait. És ez nem csak az szájberdolgokra igaz, hanem úgy általában. Szerintem.. Bár van valami medveféle a padlásunkon, aki a téli álmához a legmegfelelőbb helyet az én plafonom fölött találta és ezt kaparással jelezte.. Majdnem le is jött, de morsevel megbeszéltük, hogy jobb ha rögtön mély álomba merül, mert nem favorizálom az ötletet. Azóta nem jelentkezett.... Szegény.. lehet, hogy miattam fog csökkenni az efféle vad medvék populációja.

Egyszóval kapják már össze magukat az emberek meg macik... (az utóbbiaktól nem várom, hogy írjanak, bár a vogul kölészet is messze ismert az univerzumban) Hát milyen világ ez?

Na most aztán pofára esett a mikulás a kukámban...

Zsiráfnyakleves?

Megkérek mindenkit, hogy gondolja kicsit végig a dolgot. A kreatívabbak receptet is írhatnak (Végy egy zsiráfnykat...) stbstb. Mekkora kitolás lenne a nagyikkal.. Napokba telne míg leszopogatnák egyenként a csigolyákat. Remélem mindenkinek meghoztam az étvágyát.

Pukkantós zacskó

Mindenkinek van eldugva otthon, mindenki nyomogatja, még alkalmazást is írtak az elektronikai tárgyakat védő, levegőbuborékokkal borított műanyagzacskókhoz, annyira népszerűek. Valamiféle ősi ösztönt elégítünk ki, amikor szétpukkantjuk a buborékokat, a plasztik közelebb hoz minket egymáshoz, a fahéjillat és a körmünk alá ragadt fenyőfagyanta között áldott annak a karácsonya, aki pukkantós zacskót kap ajándékba.

Ami, a legmeglepőbb,. hogy a szöveg az index.hu-ról származik, ahol a cikkíró azt ecseteli, hogy hogyan úszhatjuk meg "az ingyenesnél is olcsóbban" a karácsonyt. Maga a cikk szánalmas, és kifejezetten idegesítő. Viszont ez... :D

Titok?!

Ki hitte volna embereket még akár érdekelhetek is, hacsak egy hülye internetes láncreakcióban nyilvánul is meg jelen pillanatban... (volták többen is, vagy 3an...) Van ez a nagyon elmés dolog, hogy hét titkomat kell megosztanom a blogtársadalommal. Hát akkor csapjunk a közepébe.

A dolog szépsége, hogy akár szart is mondhattam volna, mert szerencsére csak közvetve, de kapcsolódik hozzá...

1. tehát legyen az első, hogy megszámolom a wc papírt mielőtt letépem a gurigáról és kifejezetten hátránynak látom ezt félkezes identitásommal
2. igazából nemnagyon tudok emberekkel kommunikálni, mégha nem is így látszik
   
3. tényleg nem tudnék meglenni számítógép nélkül
4. utálom az ünnepeket (legyen az karácsony, szilveszter, a névnapom amit másik nevén nem illetnék, vagy mikulás stb.)
5. van, hogy unalmasnak tartom magam
6. fiú létemre egyáltalán nem érdekelnek az autók
7. kicsit, de tényleg csak kicsit sznob vagyok (csak kicsit)

Hozzáteszem, hogy ez egy ilyen világ... Semmi izgalmas.. hát valóban...

Vajon a pókok gondolkodtak már azon, hogy van 4 felesleges lábuk??

Lábnyomok

És íme az új design.. A mai délutánomat a Photoshop előtt töltöttem, annak az eredménye. Teljes mértékben én csináltam :P Még tervezek finomításokat, de most egyenlőre ennyi... Kíváncsi vagyok a véleményekre :)

"...az emberek utálják, amit nem értenek..."

Nekem is írt emailt a télapó... Elég silány a helyesírása...